Az eső lágyan kopogott a macskaköves utcákon, miközben Camille egy apró, kék ernyő alatt sétált a Szajna partján. A város fényesre lakkozott kövei visszatükrözték a lámpák arany fényét, mintha mindenhol apró csillagok ragyogtak volna.
Minden lépésnél a cipője alatt felcsapott a víz, de a hideg csepp sem tudta elrontani a napját. Egy sarki kávézó ablakán át meglátott egy férfit, aki a gitárját pengette, és valami ismerős dallam szállt az esőcseppekkel együtt. Camille elmosolyodott, és úgy érezte, mintha a város és az eső egyszerre ölelné körül.
Párizsban az eső nem csak vizet jelent; az eső Párizsban érzést, titkokat, találkozásokat és történeteket hoz magával.
50x100 vászon + keret
